A Zalai Falvakért Egyesület szervezésében került sor a fejlesztést megalapozó műhelymunkára Lentiben, 2020. február 5-én a Thermal Hotel Balance-ban.
Kárpáti Zoltán igazgató bemutatta a szállodát és környezetét, azt az épített, természeti, kulturális örökséget, amelyben a szálloda működik. Beszélt a turisztikai trendekről, szálloda és környezete együttműködéséről. Jó gyakorlatokat hozott példaként, a térség termelőivel, turisztikai szolgáltatóival, egyesületeivel.
A tájházak fejlesztési folyamatát leíró tanulmányt mutatott be a Pannon Helyi Termék Kft. részéről Inzsöl Renáta, a vezető partner képviseletében. Röviden ismertette a munkafolyamat során szerzett tapasztalatokat és a tanulmány főbb szerkezeti elemeit.
A tanulmány célja feltárni, hogyan lehet a szlovén-magyar határ menti tájházakra, illetve a környező épített és természeti örökség elemeire építve szállodák bevonásával életképes turisztikai terméket létrehozni.
Tájházak körében megtartott műhely-tapasztalatok megosztása során Inzsöl Renáta elmondta, hogy a céljuk a kapcsolatfelvétel, egymás és a helyi körülmények, közösségek megismerése, a közös feladatok egyeztetése. A műhelyprogramra turisztikai és naprajzi szakértőket, a kiválasztott szálloda képviselőjét és a tájházak képviselőit hívták.
Szeder-Kummer Mária (Zalai Falvakért Egyesület) a Zalaszombatfán tartott fejlesztési műhely munkáról számolt be.
Janja Horvat (Si-Energia) is beszámolt az általuk szervezett szakmai műhelyről, amikor is megismertették a projekt szakmai elvárásait a bevont tájházak képviselőivel és a külső szakértőkkel.
Natasa Mrsek – ZRS Bistra Ptuj is bemutatták eddigi munkájukat, mely során térségükben három tájházat vonnak be a programba. Herbernstein ház tulajdonosa ott él, képzőművészeti és irodalmi műhelyt működtetnek. A másik tájház a helyi önkormányzaté, melyben őrzik a helyi hagyományokat, a szokásokat, bemutatják az adott kor életmódját. A harmadik tájházas partner a bormúzeum, az itt szervezett események fókuszában az irodalom és a bor áll.
A tapasztalatok összegzése:
Alapvető különbség a két ország tájházas partnerei között: a szlovén partnerek részéről bevont tájházak tevékenységében valóban fő hangsúly a turizmus, a termék előállítás, a tulajdonosok – jellemzően - ott élnek, ez azt is jelenti, hogy saját tulajdonukkal vannak jelen egy nagyon erős piacon. Az önkormányzati fenntartású tájházak is elsősorban a turizmust szolgálják, szállást, programokat, ellátásokat szerveznek oda. A magyar viszonyok ugyanakkor egy statikus állapotot tükröznek, egy konkrét időmetszetben tükrözik vissza a helyiek szokásait, lakás berendezéseit, használati eszközeit, paraszti/polgári kultúráját, életmódját.